Kütyü tesztek

Már többször írtam a korábbi okostelefonomról, aminek minősége és teljesítménye lényegesen elmaradt az elvárható szinttől. Meguntam, keresgéltem és gyűjtöttem majd a végén megvásároltam a Sony egy igazán furcsa elnevezésű okostelefonját az Xperia SP-t.

Régen jelentkeztem már kütyü tesztel, de mint már sokszor írtam, ha van mit, akkor tesztelek, ezért most a Sony termékét veszem górcső alá, kivesézem előnyeit és hátrányait a tőlem már megszokott értékelési módszerekkel.

Miért pont az SP? A neve kifejezetten elrémített, viszont hasonló tudású és árazású készülék jelenleg még nincs a piacon. Az LTE megléte fontos szempont volt a keresgélésemnél, de az erős processzor és 4.3 - 5 col közötti kijelzőméret is szempont volt illetve a minimális 2000 mAh akkumulátor. Előrevetíthetem, nem csalódtam, mondjuk egy használhatatlan telefon után már szerintem minden működőképes készülék megfelelt volna.

Külső, doboz és tartozékok:

A napokban pár óra erejéig ki tudtam próbálni a Samsung egy kevésbé ismert modelljét az Express névre keresztelt 4.5"-os okostelefont. Ár/érték szempontjából talán kicsit túlárazott, de tudás és gyorsaság tekintetében kifejezetten jól sikerült a készülék. A kijelző gyönyörű, színdús és oldalról szinte 180 fokos betekintést biztosít a Super AMOLED technológia. A duplamagos processzora nem a legerősebb, mégis megfelelő teljesítményt nyújt, ráadásul rendelkezik LTE kapcsolódási lehetőséggel ami miatt képes a leggyorsabb mobilinternetes sebesség eléréséhez. A készülék sokaknak ismeretlen lehet, mivel nem sok reklámot kapott, pedig tulajdonságai kimagaslóak, még NFC is belekerült.

A rövid tesztelés alatt a tapasztalataim pozitívak voltak, amelyeket a következőkben részletesen ismertetek.

A gyártónál tett látogatásomkor a fejlesztőkkel beszélgettem, amikor is kifejtettem a phablet (azaz az 5"-nál nagyobb mobil) szemben támasztott ellenérzéseimet. A vezető fejlesztő úgy gondolta nem áll neki szóban meggyőzni, inkább ad egy rövid teszt idejére egy újszériás dual SIM-es 5000-es okosmobilt, azzal a kitétellel, hogy használjam és csak utána mondjak véleményt. Az előzőekből kiindulva tehát vegyes érzésekkel álltam neki tesztelni az új jövevényt.

Az első óra után rájöttem, a rengeteg funkciót bemutatni nem lesz egyszerű. A tesztet a hossza miatt főpontokba szedtem, ezért mindenki a maga számára érdekes tartalmat könnyen megtalálhatja.

Kicsomagolás (a doboz tartalma):

A minap olvastam egy cikket (ITT olvasható), amiben az szerepelt, hogy egy magyar cég leelőzte a Samsung és Apple gigavállalatokat hazánkban. Konkrétan a MyAudio márkáról és annak kitalálójáról volt szó. A riportból hiányoltam a másik két magyar vonatkozásban fontos és kiemelkedő eredményeket elérő vállalatokat a Wayteq és a Concorde márkákat, ezért most egy lényegesen rövidebb a személyi riportokat mellőzve összehasonlítom a vállalatokat (tisztán a számokat és eredményeket értékelve).

Nem kérdéses, hogy mind a három cég komoly fejfájást okoz a nagy gyártóknak. Jól használható, magyar pénztárcához méretezett készülékeket gyártanak és manapság a tableteken túl megjelentek a mobilpiacon is. Szintén igaz rájuk, hogy főként Magyarországon tevékenykednek, a készülékeket Kínában gyártják (saját specifikációk szerint) és utána ezeket importálják. Magyar fejlesztők álmodják meg a készülékeket, Magyarországon maradnak a bevételek és itt adóznak. Választásunkban utóbbi lehet a legszimpatikusabb, mivel így a profit is itt marad nem vándorol külföldre (védjük a magyar piacot).

Árbevétel tekintetében a 2011-es év és 2012-es év egyértelmű győztese a MyAudio, hiszen egy év leforgása alatt több mint duplájára tudta emelni az árbevételét. A másik két cég is növekedett, bár nem ilyen nagy százalékban.

A MyAudio sikereit árnyékolja a kötelezettségei, hiszen árbevételének növekedésével szinte arányosan nőtt a kinnlevősége. Egyedüliként a Wayteq-nek sikerült csökkenteni a kötelezettségeit.

Az előzőekben publikált, talán a magyar hírportálok közül elsőként elvégzett hosszútávú tesztemnél felmerült a kérdés, hogy minden "kevésbé" nagy gyártónál ugyan ez tapasztalható-e az amortizációt terén. A kérdés elég komplex, mivel nagyban függ az adott terméktípustól és a használat körülményeitől.

Maradjunk márkán belül, tehát vizsgáljuk az Alcatel egy másik típusát ugyan így okostelefonok közül. Az OT-990 egy okosmobilnak álcázott butafon. Súrolja a használhatatlan kategóriát, mivel tudásban nagyon gyenge, igaz nem egy "friss" darab. Egy éves használatot követően megállapítható, hogy nagyon strapabíró. Tok nélkül használva, kopás és karcolásoktól mentes a külső háza, a kijelző még mindig makulátlan (bár utóbbihoz nagyban hozzájárult a védőfólia). Alapvetően ez a típus ihlette, az előző "Az okostelefon mizéria" című bejegyzésemet. A szolgáltatók nagyon reklámozták, olcsón hozzá lehetett jutni, de már a megvételt követően látni lehetett, hogy nem ez lesz az álmaim készüléke. Mint már írtam, tudása harmatgyenge, akkor bír ki egy napot hogyha nem használjuk, ellenkező esetben 3-4 óra után menthetetlenül lemerül. Erre szokták azt mondani, hogy olcsó húsnak híg a leve.

Az Alcatelt nem szabad leírni. Egy-két készülékük lehet nem a legjobban sikerült, de látványosan fejlődnek és hoznak újabb és újabb termékeket a magyar piacra. Persze minőség szempontjából konkrétumot nem tudok írni.